Voltam hajat vágatni jó néhány hete. Semmi extra, csak amolyan rendezős hajrövidítés.

Ünnepeltük anyut. Aztán Zolit.

Jártam Dió negyedévszázadoson. Kapott egy könyvet, ami szerintem szórakoztatóan érdekes lehet, remélem neki is tetszik.
Nem tudom hogyan sikerült a megbeszélt idő előtt 20 perccel érkeznem, de ezzel a frappáns húzásommal én lettem az első a helyszínen. Majd megérkezett Krisz, aki nevemen szólítva rám köszönt, én meg a szokásos "bocsi, de Te ki vagy és honnan is ismerjük egymást, örülök, hogy tudod a nevemet, de hálás lennék, ha bemutatkoznál" reakciómmal viszonoztam ezt. Idén legalább már rá is emlékezni fogok. :D Majd ahogy az a nagy könyvben meg van írva, Dió érkezett meg a csapatból utoljára, olyan fél órás késéssel. Tehát megközelítőleg 50 percet vártam rá.
Ahogy az lenni szokott, Dió szerintem megint hülyeséget csinál. Aggódom érte. Reménykedek benne, hogy benő mostmár a feje lágya.

Kulcsos hétvégét tartottunk, nagytakarítást. Annyira nem fáradtam el, igaz, nem is az a minden szekrényben rendet teszünk módszer volt, de ha belépsz, akkor egész barátságos.
Egyik venyigekupac alól kis gyíkocska mászott elő. Aranyos volt. Virágillat és zümmögés.
Tudom, ne mászkáljunk Kulcsra, mert ott vagy leszakad a partfal és összedőlnek a házak, vagy valaki kiirtja a családját, vagy elüt a vonat... De ha mi is ott vagyunk, akkor személyes fényünkkel beragyogjuk a települést! :P Kaptam Bohóc csokit! Ezer meg egy éve nem ettem már olyat.
Láttam először Lindát (és mostmár Mamit is) az utcában. Gondolom felismertek. Linda szerintem biztos. :)

Egyik este oroszóra után lesétáltam az Erzsébet hídtól a Déliig. A Tabánon olyan jó zöld illat volt! Ez a legráillőbb kifejezés. Következő héten már az E épülettől indultam. 50 perc alatt értem ki. (Mint amennyit Dióra vártam.) Pont ideális 10 perc volt még a vonat indulásáig.

Túlestem a második beszélgetésemen, amelyből remélhetőleg majd elkészül A művem. Még van néhány hetem. Nem is tudtam, hogy Pesten is van Dunatorony. Pedig van!
Nempánikolok-nempánikolok-nempánikolok... A cél ki van tűzve.

Apropó! Erről jut eszembe: abból az egy szem tárgyamból, amennyiben az utolsó ED-n (alias ellenőrző dolgozat) nem bukok meg és leadom a házikat is, már most megvan a kettesem.